Figyelem és tanulási motiváció – hogy tudjuk segíteni ezt a gyerekeinknél?
Eltelt néhány hét a becsengetés óta. Az új füzetek már nem annyira újak, az első iskolai izgalom is elmúlt, megérkeztek viszont a dolgozatok, a házi feladatok, az edzések, a különórák és a korai kelések. Szeptember végére sok családban kezd igazán látszani, hogyan viseli a gyerek a tanév mindennapi terhelését. Nehezebben kel fel reggelenként, délutánra elfárad, egyre tovább tart a lecke, néhány perc tanulás után elkalandozik a figyelme. A szülő pedig könnyen arra jut: ennek a gyereknek egyszerűen nincs kedve tanulni.
Pedig lehet, hogy egészen másról van szó.
„Egy gyerektől azt várjuk, hogy reggeltől délutánig figyeljen az iskolában, utána megírja a házi feladatát, tanuljon, sokszor menjen edzésre vagy különórára, és este még a családi életben is jelen legyen. Eközben folyamatosan rengeteg inger veszi körül. Nem mindig az a kérdés, hogy akar-e koncentrálni, hanem az, hogy maradt-e hozzá elegendő mentális energiája” – mondja Blahó Ágnes, a Stilladrops társalapítója.
Friss PISA-adatok: a tanulási kedvvel is van dolgunk
Különösen aktuálissá teszi a kérdést, hogy szeptember 8-án jelentek meg a PISA 2025 első eredményei. A világ legnagyobb nemzetközi diákteljesítmény-vizsgálatában 760 ezer 15 éves vett részt 91 országból és gazdaságból.
A magyar eredmények között van egy figyelemre méltó adat: a 15 éves magyar diákoknak mindössze 60,5 százaléka értett egyet azzal, hogy szeret új dolgokat tanulni az iskolában. Ezzel Magyarország a vizsgált országok között az alsó mezőnybe került ezen a mutatón.
A digitális eszközök szerepéről ugyanakkor árnyaltabb kép rajzolódik ki. Magyarországon a tanulók 12,1 százaléka számolt be arról, hogy a diákokat a digitális eszközök használata a legtöbb vagy minden természettudományos órán elvonja a figyelmüktől – ez nemzetközi összehasonlításban az alacsonyabb arányok közé tartozik. Nemzetközi szinten viszont már 28 százalék volt ugyanez az arány.
A PISA 2025 egyik fontos üzenete éppen az, hogy a technológia önmagában nem jó vagy rossz. A mérsékelt, tanulási célú digitáliseszköz-használat kedvezőbb eredményekkel járt együtt, míg az iskolai szabadidős használat növekedésével romlott a teljesítmény.
A koncentráció nem egy kapcsoló
A figyelem nem független attól, hogyan telik a gyerek napja. Ha későn fekszik, keveset alszik, reggel rohan, egész nap teljesít, délután pedig újabb feladatok várják, nehéz azt várni tőle, hogy este hatkor ugyanolyan koncentráltan üljön a könyv fölött, mint délelőtt.
„Amikor azt látjuk, hogy egy gyerek feltűnően szétszórt, én nem azzal kezdeném, hogyan lehetne még jobban rávenni a tanulásra. Először azt nézném meg, hogy eleget alszik-e, rendszeresen eszik-e, mozog-e, van-e valódi szabadideje, és mennyi inger éri egy átlagos napon. A figyelem mögött ott van az egész életmódja” – hangsúlyozza Blahó Ágnes.
A telefonos szünet nem feltétlenül pihenés
Sok gyerek tanulási rutinjának természetes része lett, hogy két feladat között néhány percre előkerül a mobiltelefon. Csakhogy az üzenetek, rövid videók, játékok és értesítések újabb ingereket jelentenek.
Érdemes lehet ezért a tanulást rövidebb, belátható szakaszokra bontani, és közéjük valódi pihenést tenni: felállni, mozogni, inni egy pohár vizet, kimenni néhány percre a levegőre, vagy egyszerűen csak hagyni, hogy pár percig ne történjen semmi.
„A gyerekeknek is meg kell tanulniuk pihenni. Nem az a cél, hogy száműzzük a digitális eszközöket az életükből, hanem hogy megtanulják: vannak időszakok, amikor egyetlen dologra figyelünk. A koncentráció is fejleszthető készség” – mondja Blahó Ágnes.
Nem csak kívülről érdemes nézni a problémát
A megfelelő alvást, változatos táplálkozást, rendszeres mozgást és kiegyensúlyozott napi rutint természetesen semmilyen étrend-kiegészítő nem helyettesíti. Intenzív iskolai időszakban azonban arra is érdemes figyelni, hogy a fejlődő szervezet megfelelő tápanyagellátást kapjon.
Erre az élethelyzetre fejlesztették a Stilladrops Focus Junior folyékony étrend-kiegészítőjét is, amely a megfelelő életmód mellett a gyerekek napi rutinjába illeszthető, amikor a szellemi terhelés, a figyelem és a koncentráció támogatása kerül előtérbe.
„Nem az a cél, hogy egy gyerek reggeltől estig maximális teljesítményt nyújtson. Sokkal fontosabb megteremteni azokat a körülményeket, amelyek között képes jól működni: megfelelő alvást, mozgást, kiegyensúlyozott táplálkozást, nyugodtabb tanulási környezetet, valódi pihenést és megfelelő tápanyagellátást” – foglalja össze Blahó Ágnes.
Ha pedig a koncentrációs nehézség tartós, több élethelyzetben is jelentkezik, és érezhetően akadályozza a gyerek tanulását vagy mindennapi életét, érdemes szakemberhez fordulni. A fáradtságból, túlterheltségből vagy kialvatlanságból fakadó szétszórtság ugyanis nem azonos a figyelemzavarral.
Talán ezért érdemes a tanév első hónapja után nem azt kérdezni a gyerektől, hogy „miért nem figyelsz?”, hanem előbb azt: mi minden próbálja egyszerre megszerezni a figyelmedet?
Az OECD friss PISA 2025 magyar eredményei itt érhetők el: PISA 2025 – Hungary. A felmérés első eredményeit 2026. szeptember 8-án publikálták; a részletesebb digitális tanulási elemzések 2027-ben érkeznek.
Forrás és borítókép: Stilladrops