Az LG Electronics Magyarország (LG) közelmúltban végzett, 1405 fő részvételével készült online kutatásának eredményei szerint a válaszadó magyar családokban az anyák háztartási terhelése egyáltalán nem láthatatlan: a családtagok többsége pontosan érzékeli, mennyi időt vesz el a főzés, a takarítás és az otthoni működés fenntartása.
Az eredmények ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a felismerés ritkán fordul át valódi cselekvéssé. Miközben a kérdőívet kitöltött anyák közel fele napi legalább két órát tölt házimunkával, a legtöbb családtag legfeljebb napi 15–60 perc segítséget tart reálisnak.
A nem reprezentatív kutatás eredményei több ponton is visszaigazolják a KSH korábbi időmérleg-felméréseit, amelyek szerint a magyar nők továbbra is lényegesen több időt töltenek háztartási és gondoskodási feladatokkal, mint a férfiak. A felmérés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy az anyák túlterheltsége ma már nem elsősorban rejtett jelenségként jelenik meg a családokon belül. A válaszok alapján a családtagok többsége pontosan érzékeli a terhelés mértékét, a mindennapi működés azonban továbbra is nagyrészt az anyákra épül.
Az elmúlt években a „láthatatlan munka” fogalma egyre hangsúlyosabban jelent meg a közbeszédben, az adatok azonban azt mutatják, a megkérdezésben részt vett nők háztartási munkája nem is annyira láthatatlan. A válaszadó anyák 83 százaléka napi legalább egy órát tölt házimunkával, és ezt a környezetük is hasonlóan látja: az apák és párok 73 százaléka, a gyerekek négyötöde, a tágabb értelemben vett rokonság (a kutatásban az „egyéb családtag” kategóriába sorolt válaszadók) pedig még ennél is nagyobb százaléka szerint az édesanyák minimum napi egy órát dolgoznak otthon.
A válaszok alapján inkább az rajzolódik ki, hogy a terhelés felismerése nem jár automatikusan a többi családtag bevonódásával és a munka újraosztásával. A családtagok többsége nyitott lenne napi szintű segítségre, ez azonban jellemzően kisebb időblokkokban jelenik meg. Az apák és párok több mint 60 százaléka napi 15 perc és 1 óra közötti házimunkát vállalna át, miközben közel minden ötödik válaszadó még ennél is kevesebbet tart reálisnak.
Különösen beszédes, hogy a kérdőívet kitöltő anyák jelentős része már napi néhány tíz perc segítséget is érdemi könnyebbségként élne meg. Közel 60 százalékuk számára már napi 15 perc és 1 óra közötti segítség is valódi támogatást jelentene, miközben közel felüknek még napi maximum 30 perc tehermentesítés is elegendőnek tűnne. Ez arra utal, hogy sok családban már minimális rutinátrendezés is érzékelhető változást hozna a mindennapokban, ugyanakkor közülük is kevesen gondolkodnak a házimunka radikális újraosztásában, miközben a technológiai fejlesztések ebben is segíteni tudják a családokat.
„Nem kérdés, hogy az egyik legértékesebb ajándék ma az idő és a mentális tehermentesítés” – mondta Bogáth Zita, az LG háztartási gépekért felelős marketing menedzsere. A családról való gondoskodás nem magától értetődő háttérzaj, hanem időt, energiát és folyamatos figyelmet igénylő munka, amit jó lenne igazságosan újraosztani. A kutatásból egyértelműen látszik, hogy sok esetben már napi tíz perc tehermentesítés is valódi segítséget jelentene az anyák számára. A háztartási technológiák fejlődése ma már nemcsak a hatékonyságról szól, hanem arról is, hogyan tudunk kiszámíthatóbb, mentálisan kevésbé megterhelő mindennapokat teremteni a családok számára” – tette hozzá a szakember.
A főzés és a takarítás viszi el az anyák idejének nagy részét
A kutatás egyik legerősebb megállapítása, hogy a családtagok szinte teljesen ugyanazokat a feladatokat érzik az anyai terhelés központjának. A válaszadó anyák 36 százaléka a főzést, 33 százaléka a takarítást nevezte meg a legidőigényesebb feladatként, és ugyanez a minta jelent meg az apák, a gyerekek és a tágabb értelemben vett rokonság többi tagja válaszaiban is.
Ez arra utal, hogy a házimunka ma már nem sok apró feladat között oszlik el, hanem néhány folyamatosan ismétlődő rutin köré szerveződik. A kérdőív adatai alapján a legnagyobb terhelést nem az alkalmi feladatok jelentik, hanem azok a napi működések, amelyek állandó szervezést és jelenlétet igényelnek. A korszerű háztartási technológiák fejlődése részben éppen erre a problémára reagál: ma már nemcsak az a cél, hogy egy-egy feladat gyorsabban elkészüljön, hanem az is, hogy a napi rutinok kevesebb folyamatos figyelmet és szervezést igényeljenek.
Különösen érdekes, hogy bizonyos klasszikus házimunkák – például a mosás vagy a mosogatás – egyik válaszadói csoportban sem jelentek meg kiemelkedő időterhelésként.
„Ebben szerepe lehet az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének is, amely éppen ezeket a rutinokat automatizálta a legnagyobb mértékben. Az LG-nél hisszük, hogy a háztartási innováció valódi tétje nem pusztán az időspórolás, hanem a mentális tehermentesítés. A kérdés egyre inkább az, hogyan lehet kiszámíthatóbbá, egyszerűbbé és kevésbé megterhelővé tenni a mindennapi működést a családok számára. Ma már nemcsak az számít, hogy egy készülék milyen teljesítményre képes, hanem az is, mennyi szervezési és döntési terhet tud átvenni a felhasználóktól” – hangsúlyozta Kékesi Martin, az LG háztartási elektronikai termékspecialistája.
A főzés minden válaszadói csoportban kiemelkedően magas arányban jelent meg a legidőigényesebb feladatok között. Nemcsak az anyák, hanem az apák, a gyerekek és a tágabb értelemben vett rokonság válaszaiban is ez volt az egyik leggyakrabban említett házimunka. A gyerekek körében jelent meg a legerősebben: közel 40 százalékuk szerint elsősorban a főzés viszi el az anyák idejének jelentős részét.
Ez arra utal, hogy a főzés a válaszadó családok működésében nem egyszerű napi rutinfeladatként jelenik meg, hanem olyan tevékenységként, amelyhez folyamatos mentális és fizikai szervezés is kapcsolódik. A korszerű háztartási technológiák ugyanakkor éppen ezeknek a terheknek a csökkentésében segíthetnek: a fejlett hűtési megoldásoknak köszönhetően például nem feltétlenül szükséges minden nap bevásárolni, ami egyszerűbbé teheti a mindennapi tervezést.
A gyerekek és a tágabb család is pontosan érzékeli az anyák túlterheltségét
A kutatás szerint a gyerekek* válaszai alig tértek el a felnőttekétől. A gyerekek 79 százaléka szerint az édesanyjuk napi legalább egy órát tölt házimunkával, miközben ugyanazokat a feladatokat látják a legmegterhelőbbnek, mint a felnőttek.
A válaszok elemzése alapján az elért anyák otthoni terhelése nemcsak párkapcsolati vagy felnőttek közötti munkamegosztási kérdésként jelenik meg, hanem olyan családi működésként, amelyet a fiatalabb családtagok is pontosan érzékelnek és megtanulnak.
Érdekes módon a válaszadók körében a tágabb rokonság szinte ugyanakkora arányban érzékeli az anyák leterheltségét, mint maguk az érintettek. Míg az anyák közel fele számolt be napi legalább kétórás házimunkáról, addig a tágabb értelemben vett rokonság 52 százaléka látta ekkorának a terhelést. Ez arra utal, hogy a megkérdezett rokonok is érzékelik a család működtetésével járó folyamatos szervezést, és a napi feladatok kívülről is jól láthatók.
Nem szabadidőt, hanem mentális levegőt keresnek az anyák
A felmérés arra is rákérdezett, mire fordítanák az anyák a felszabaduló időt. A válaszok alapján a legfontosabb igény nem a fogyasztás (nem az étkezéshez kapcsolódó, hanem a szórakoztató, nézelődő vásárlás, szolgáltatások igénybevétele) vagy a klasszikus énidő, hanem a regeneráció és a mentális feltöltődés. A kérdőívet kitöltő anyák harmada kulturális vagy egyéni feltöltődésre fordítaná a plusz időt, sokan pedig pihenést, olvasást, csendet vagy családdal töltött időt említettek.
A kutatás egyik tanulsága éppen az, hogy a válaszadó anyák nem feltétlenül több szabadidőt hiányolnak, hanem olyan mentális teret, ahol időlegesen kikerülhetnek a folyamatos készenléti állapotból, amelyben egyszerre kell szervezni, koordinálni és fenntartani a család mindennapi működését.
Az eredmények összességében arra utalnak, hogy a kutatásban részt vevő családok körében az anyák otthoni terhelése nem rejtett jelenség. A mindennapi működés ugyanakkor továbbra is nagyrészt az anyák folyamatos rendelkezésre állására épül – még akkor is, ha ezt a környezetük pontosan érzékeli.
* A kutatásban a „gyermek” kategória önbesoroláson alapult. A válaszadók egy része felnőttként is gyermeknek jelölte magát szüleihez való viszonya alapján, ezért a kategória nem kizárólag kiskorú személyeket foglal magában.
Forrás és képek: LG Electronics Magyarország