Október a látás hónapja, amikor különösen nagy figyelem irányul a szem egészségére és a rendszeres látásvizsgálat fontosságára. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, mi történik akkor, ha valaki már túl van a vizsgálaton, elkészült az új szemüvege, mégsem elégedett az eredménnyel.
Homályos látás, fejfájás, szédülés, szokatlan térérzet. Ezek a panaszok nem feltétlenül jelentik azt, hogy rossz dioptriát állapítottak meg. A megfelelő korrekció ugyanis több tényezőn múlik, mint egyetlen mérési eredményen. Nemzetközi kutatások szerint olykor egészen kis eltérések is elegendők ahhoz, hogy egy szemüveg viselése kényelmetlenné váljon. De mitől lesz valóban jó egy szemüveg, és miért nem ér véget a történet a dioptria meghatározásával?
Sokan ismerik azt a helyzetet, amikor egy új szemüveg felvétele után valami nem stimmel. A betűk ugyan élesebbnek tűnnek, de a lépcső furcsán távolinak látszik, a számítógép előtt hamar elfárad a szem, vagy a korábban természetesnek érzett térbeli tájékozódás válik bizonytalanná. Előfordul, hogy mindez néhány nap alatt megszűnik, máskor azonban a szemüveg további ellenőrzésére, beállítására vagy a korrekció felülvizsgálatára van szükség.
A jelenségnek a nemzetközi optometriai szakirodalomban külön neve is van: spectacle non-tolerance, vagyis az új szemüveg megszokásának, illetve viselésének nehézsége.
Egy 2022-ben publikált brit kutatás tíz optikai praxis 279 kontrollvizsgálatának adatait elemezte. A vizsgálatban az új szemüveggel kapcsolatos panaszok miatti visszatérések aránya 2,3 százalék volt. A recepttel összefüggő problémák között különösen gyakran fordult elő a cilinderes korrekció megváltoztatásával kapcsolatos nehézség. A kutatás arra is rámutatott, hogy a szemüvegrecept meghatározásakor nem elegendő kizárólag a lehető legélesebb látásra törekedni, a páciens korábbi korrekcióját és alkalmazkodóképességét is figyelembe kell venni.
Akár fél dioptria is számíthat
A szemüvegrecepten szereplő számok sokak számára nehezen értelmezhetők. A dioptria mellett azonban a cilinder értéke és tengelye, a két szem közötti különbség, valamint a korábbi szemüveghez képest történt változás is befolyásolhatja, hogyan érzékeli valaki az új korrekciót.
Egy korábbi, 2009-es brit vizsgálatban az új szemüveg viselésével kapcsolatos panaszok miatt végzett ellenőrzések során a korrigált receptek 84,4 százaléka legfeljebb fél dioptriával tért el az eredetileg felírt értéktől. Vagyis sok esetben nem nagy mérési hibáról, hanem viszonylag kis módosításokról volt szó.
Különösen érzékeny lehet a változásra az, aki hosszú évek óta ugyanazt a korrekciót viseli, vagy először kap progresszív, több látótávolságra kialakított lencsét. A szem és az agy ugyanis együtt dolgozza fel a látott képet, és az új optikai viszonyokhoz való alkalmazkodás időt igényelhet.
„Sokan úgy gondolnak a szemüvegre, mintha a jó látás egyetlen számon múlna. Megmérjük a dioptriát, elkészül a lencse, és ezzel meg is oldottuk a problémát. A valóság ennél összetettebb. Nemcsak az számít, milyen értéket mutat egy műszer, hanem az is, hogy az ember hogyan érzékeli a környezetét, milyen szemüveget viselt korábban, és milyen helyzetekben szeretne jól látni. A jó korrekciónak nemcsak a vizsgálat során, hanem a mindennapi életben is működnie kell” – mondta Zack Tipton, a Tipton Eyeworks alapítója.
Nemcsak a lencse, a szemüveg elhelyezkedése is fontos
A megfelelő dioptria önmagában nem garantálja a kényelmes látást. A szemüveglencse optikai középpontjának elhelyezkedése, a pupillatávolság, a lencse szemhez viszonyított távolsága, a keret dőlésszöge és illeszkedése mind szerepet játszhatnak abban, hogy a kész szemüveg megfelelően működik-e.
Ez különösen fontos lehet nagyobb dioptriák és összetettebb lencsekialakítások esetén. Ha a szemüveg folyamatosan lecsúszik, túl távol helyezkedik el a szemtől, vagy a lencse nem a tervezett pozícióban áll, az ronthatja a látáskomfortot.
A brit College of Optometrists szakmai útmutatója ezért a szemüveg kiadásakor nemcsak a receptnek megfelelő lencsék ellenőrzését, hanem a keret helyzetének, illeszkedésének, kényelmének és működésének vizsgálatát is előírja.
A szemüveg elkészítése tehát nem egyszerűen egy optikai érték fizikai megvalósítása. A lencsét a viselő arcához, szeméhez és látási igényeihez is hozzá kell igazítani.
A szemünket nem csak a vizsgálószékben használjuk
A látásvizsgálat egyik alapvető célja, hogy meghatározza, milyen korrekcióval érhető el megfelelő látásélesség. A korszerű diagnosztikai berendezések ehhez rendkívül részletes adatokat szolgáltatnak. Nemcsak a szem fénytörési hibáját mérhetik, hanem a szaruhártya felszínéről és a szem optikai eltéréseiről is információt adhatnak.
A vizsgálat azonban többnyire egy meghatározott környezetben, ülő testhelyzetben történik. Miközben az elkészült szemüveget később egészen más körülmények között használjuk: sétálunk, lépcsőzünk, vezetünk, dolgozunk, különböző távolságokra és irányokba tekintünk.
Ez a különbség keltette fel Zack Tipton figyelmét, aki az elmúlt években a világ számos országában, többek között Japánban, Mexikóban, Hollandiában és Indonéziában is részt vett látásvizsgálatokon. Azt tapasztalta, hogy a műszerek és a vizsgálati protokollok változhatnak, a műszeres mérések azonban szinte mindenütt ülő helyzetben történnek.
„Az kezdett foglalkoztatni, hogy miért tekintjük ennyire természetesnek a vizsgálat testhelyzetét. Az emberek nem kizárólag ülve használják a látásukat. Felállnak, elindulnak, mozognak, folyamatosan változik a környezetük. Nem állítom, hogy mindenkinek más dioptriára van szüksége állva, de azt gondolom, érdemes megvizsgálni, hogy ugyanazokat az eredményeket kapjuk-e különböző testhelyzetekben. Ehhez először lehetőséget kell teremteni arra, hogy egyáltalán elvégezhessük ezeket a méréseket” – fogalmazott Zack Tipton.
A kérdésből Budapesten saját műszaki fejlesztés született. A Tipton showroomjában egy speciális függőleges mozgatórendszer segítségével a ZEISS i.Profiler plus diagnosztikai berendezés a páciens magasságához és testhelyzetéhez igazítható. Így ugyanazzal a műszerrel ülő és álló helyzetben is elvégezhetők az objektív refrakciós és más optikai diagnosztikai mérések.
A berendezés többek között a szem fénytörési állapotáról, optikai aberrációiról és a szaruhártya felszínéről szolgáltat adatokat. A Tipton fejlesztése lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek az eltérő testhelyzetekben kapott eredményeket is összehasonlítsák.
Mikor érdemes visszamenni az új szemüveggel?
Az új szemüveg megszokása egyénenként eltérő ideig tarthat. Különösen progresszív lencsék vagy jelentősebb korrekcióváltozás esetén fordulhat elő, hogy a viselőnek időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
A tartós homályos látást, fejfájást, szédülést vagy kifejezett kényelmetlenséget azonban nem érdemes egyszerűen a megszokás számlájára írni. Ilyenkor indokolt ellenőriztetni a szemüveget, a lencsék megfelelő kialakítását, a keret illeszkedését és szükség esetén magát a korrekciót is. Hirtelen látásromlás, újonnan jelentkező kettőslátás vagy más akut szemészeti tünet esetén sürgős orvosi vizsgálatra van szükség.
Október, a látás hónapja ezért nemcsak arra hívhatja fel a figyelmet, hogy rendszeresen ellenőriztessük a szemünket. Arra is, hogy a megfelelő látáskorrekció nem feltétlenül ér véget a dioptria meghatározásával.
A valóban jó szemüveg ugyanis nem egyszerűen az, amellyel el tudjuk olvasni a vizsgálótáblát, hanem az, amellyel a mindennapi életünkben is jól és kényelmesen látunk.
Forrás és borítókép: az Arterego által beküldött sajtóanyag